Hétvége


Létrehozva: 2014. augusztus 12. 12:17:56 | Megtekintve: 872x | Kategória: Po-Fi (Politikai Fikció) | Utolsó módosítás: 2014. augusztus 12. 12:34:30 []


Szerző: Matteo
Takács ebben a nagy melegben megszomjazott, így hazafelé menet be is ugrott az útjába eső italozó helyre. A nap már lemenőben volt, a portálon keresztül megcsillantotta a pultnál, és mogotte a polcon a poharakat, fényárba borítva a helyiséget. A cigaretta füst fátyolossá tette a helyiséget, így csak a pulthoz érve ismerte fel, hogy Kovács, és Varga is a pultnál áll, és Gizikét, a csapos lányt kérdezgetik.
Takács köszönt a többieknek, majd kért egy sört, és egy hajtásra majdnem kiitta.
- Hú, ez jól esett. - cuppantott a szájával Takács.
- Képzeld, Gizike itt dolgozik tegnaptól! - mondta Varga.
- Az jó! Végre valakivel szót értünk, és nem egy román vendégmunkás.
A többiek nevettek.
- Meló volt? - kérdezte Kovács.
- Az... - bólintott Takács. - Van meló dögivel, egy egész városrészt fel kell építeni, sorházak, pláza, iskola, meg ami kell.
- Én is a héten fönt voltam a fővárosban, nagy a hajtás. - mondta Kovács. - Újítják a hármas vonalat, meg meg is hosszabbítják, a főnök még határidő előtt át akarja adni a síneseknek a terepet. Napi tíz-tizenkét óra meló, de jó a lóvé, megéri. Ha meg sikerül, talán prémium is lesz, úgy is kinéztem otthonra azt a kétméteres tévét.
- Jó nektek. - szólalt meg Varga. - Nálunk csak a szokásos nyári tempó van, néha jön csak valami pénzesebb dolog, úgy hogy csak egy hétre megyek az asszonnyal Hamburg, meg Lübeck környékére. Tudjátok, ott lakik a húga, meghívott minket. Nem vonatozunk, kinéztem egy egész jó Triumphot, és kocsival megyünk.
- Hö! Triumph, mi? - ugratta Takács. - Vókszvágen, vagy Zsiguli már meg se felel! Na, még egy kör?
- Okés! De én most valami barnát kérek!
- Én is! - jelentkezett Kovács.
Gizike villámgyorsan felsorolt vagy nyolc fajta barna sört, végül maradtak a Guinnesnél.
- Azannya, ez tényleg jó! - csettintett Takács. - Látom sűrűbben be kell térni.
Rágyújtottak megint. A pult mellett egy falra akasztott másfélméteres tévén épp a bajnokság összefoglalója ment, egy darabig azt nézték.
- Tudnak focizni. - jegyezte meg Varga. - A kisebbik fiam is holnap megy ide a helyi klubba, a tornatanár látta, hogy játszik, aztán beprotezsálta.
- Helyes! Had mozogjon a kölök! Ne legyen lusta, mint az apja.
- Ugyan hagyjál már! Tudnád milyen hamar kifáradok az erőteljesebb mozgástól!
- Dokinál voltál?
- Ja Be is utalt a kórházba gerinc cétére, de a várólistán három hétre vagyok.
- Három? Azért az nem olyan sok. Most hogy elég sok helyen felszerelték a kórházakat mindenféle kütyüvel, halad ez majd jobban is.
- Nem tudom, mikor lesz az is kész, a főnök már belengette a melót a másik kórháznál, hogy fél év mulva oda a domb melletti területen építkezünk majd. Ott is egy egész kórházi meg szanatóriumi tömb lesz.
- Igen, hallottam róla! - szólt közbe Takács. - Nekünk kell majd kiépíteni vagy a trolit, vagy valami villamost oda. Még szerencse, hogy arról is van passzusom, hogy erősáramú szerelő is vagyok.
- Még egy sört? - kérdezte Varga.
A többiek intettek, most nem, de holnap úgy is szombat, és akkor Kovácséknál lehetne egy laza kerti partit rendezni.
Megbeszélték a dolgot, és hazaindultak.
Takács egy pillanatra megállt az ajtóban, Komótosan rágyújtott, majd a kikötő felé kémlelt, és lassan elindult a Townwall streeten a Priory road felé a doveri koraestében.

.

Kulcsszavak: sör, munka, Takács


Támogasd az oldalt!

Hozzászólások

marika.ani@gmail.com2014. október 2. 22:22:36Válasz
Nagyon tetszett az egész. Na, és a vége! :))
Felhasználónév:
e-Mail cím:
Üzeneted szövege: