Brassói aprópecsenye, ahogy én elkövetem


Létrehozva: 2012. április 9. 15:54:53 | Megtekintve: 3697x | Kategória: Finomságok humorosan | Utolsó módosítás: 2012. május 7. 10:54:26 [Fery]


Szerző: Fery
Érdekes egy eledel, hiszen elsőre mindjárt a nevével gyűlt meg a bajom. Miért Brassói...??? Származási idejét nem ismervén, származhat akár, a romániai Brassó városából is, hacsak nem Csaucseszku uralma alá tehető az idő intervallum, ugyanis akkoriban, csak akkor volt azon a környéken hús az asztalon, amikor a macska felugrott e nemes bútordarabra...
Na, ezt az érzést manapság, azért már mi is kezdjük megismerni. De ameddig még tehetjük, dobjunk össze egyet, húsvéti menünek tökéletesen megfelelt, nálunk is...

Általában a kedvenc ételeimhez nem használok zsírt. Olajat meg pláne nem, azzal a tetőgerendát kell kenyni, mint már régebben is írtam. Nagy áldás ebben az országban, a disznók jelenléte. Adnak nekünk szalonnát, husikát, mindenféle finomságot. Most persze kivételesen nem a parlamentben ülőkre gondoltam, hanem az ólból kikandikáló konnektorokra. Szegény malackák, ha tudnák miféle rendeltetésük van...
Szerencsére nem tudják. Sokféle része van malac állatnak, melyet használhatunk Brassói Apró Popó elkészítéséhez. A combja nem az igazi, mert eléggé száraz lesz a cucc. Olvastam több helyen, hogy az igazi Brassói, szűzpecsenyéből készül. Felröhögtem hirtelen, hiszen ennyi erővel aranygyűrűkből is csinálhatnám. Szóval azt hagyjuk. Miután a Tacskóban, kinéztem egy szép darab akciós tarját vagy lapockát, le is tettem mellette a voksomat. Kerestem hozzá kb. egyharmad mennyiségű, kolozsvári szalonnát. Igaz, így kb. kétharmad mennyiségű lesz a hús, ami azért ébresztett mostanában rossz emlékeket, nem is keveset, de ez van...

Szóval a húsárún túl vagyunk, jöhetnek a fűszerek. Nem sok minden kell az igazi Brassóihoz, mindössze négyféle fűszerrel készül. Majoranna, fokhagyma, őrült bors, só. Tenném hozzá rengetegen csinálják másképp, több-kevesebb fűszerrel, vöröshagymával, egyebekkel. Nem mondom hogy az rossz, de ha a hús alá vöröshagymát és pirospaprikát teszünk, az már nem pecsenye hanem pörkölt, bár az is finom, kipróbáltam már. Szóval félreértés ne essék, nem azt mondom hogy ez a tuti, csak azt, hogy én, eléggé el nem ítélhető módon, így követem el...

A klasszikus Brassói - többek szerint - megköveteli a csíkokra szabdalást. Egye-fene kövessük a trendet, hiszen a magyar konyhában az összes pörköltfélében kockára vágjuk a húst. Persze aki akarja, megoldhatja akár gömbölyű darabokra is, bár kicsit macerás, na meg el is mennek vele az ünnepek. Bár az már lehet, hogy Brassói Apró cici lesz, de gondolom, az sem lehet rossz. Sőt, akkor akár biliárdozhat is a maradékkal.

Egy dolog nagyon fontos, nem szabad megsózni a husit.

Na, ahogy sikerül összehozni, hogy csíkokra essen az alapanyagunk, szabdaljuk fel a kolozsvárit is. Akár csíkokra is. Kerítsünk valami lábosfélét, aztán melegítsünk alá egy kicsit. Beledobáljuk szépen a szalonkánkat és hagyjuk szépecskén kisülni...

Közben valamilyen módon törjük össze a fokhagymát, hogy hogyan, ezt mindenki maga döntse el. Fokhagymaprés, karate ütések, apróra vágás, tök mindegy. Mikor a szalonnánk kisült, akkor dobáljuk bele a husit, és gyorsan süssük meg egy kicsit, de csak a kifehéredésen túli, éppen kezdődő barnulási stádiumig. Ilyenkor, oda kell figyelni nagyon...

Lerántjuk a lábast a tűzről, ráhajítjuk a fokhagyma, majoranna, és az őrült bors több mint felét annak, amit szánnánk rá, és ezt jól összekutyuljuk. Mindent, a szalonnát, a kisült zsírt, a husit, a fűszereket-visszereket, mindent. Sózni még mindig nem szabad. Itt a mai teendőnknek nagyjából vége is szakadt, megvárjuk míg kihűl a cucc, és eltesszük szenderedni a hűtőbe. Reggelre kelvén, kicsit összeérik a husikánk a fűszerekkel, na meg a füstölt finomsággal. Innentől mehetünk mi is szenderegni, otthoni vagy nem otthoni húsmezőket szemügyre venni. Természetesen azért másnap reggel legyünk fittek. Ha másképp nem, akkor egy fél vödör intravénás kávé után, ugyanis ha a husinkról elfeledkezve ott ragadunk egy hétig a barátnőnknél, akkor ki fog mászni a cucc a hűtőből, és önként indul a szemetes felé...

Ha eddig eljutottunk és sikerült kibotorkálni a konyhába, akkor toljunk némi hőtartalmat lábosunknak, és szapora kevergetés mellett, egy nagyon pici víz alá öntésével együtt meg is sózhatjuk.

Igaz, én már gondoltam rá, hogy lustaságom ellenszereként akár az automata mosógépben is el lehetne készíteni, hiszen az melegíti, meg keveri is magától, de aztán lemondtam a dologról. Snassz lenne úgy tálalni, hogy a tetején díszeleg, egy-két mosógépben felejtett ruhadarab...

Szóval, időnként kavargatjuk a cuccost, időnként aláöntünk kis vizecskét, párolgatjuk, párolgatjuk, egy kis dombra lecsücsülünk...Jaaa. Bocsi, az egy másik mese...

Majd mikor már majdnem puha a husikánk, akkor mehet még bele egy kicsi őrült bors, majoranna meg a fokhagyma maradéka. Na meg a husi mennyiségétől függően, egy féldeci-deci száraz fehér bor. Az sem baj ha nedves, csak száraz legyen. Ekkor már a tetőt letéphetjük róla, és hagyjuk a cuccvost zsírjára sülni. Itt megint lehet alakítani egy kicsit. Aki zsírosabban, rövid lével szereti, az le húzza a lábost és kiáltsa ki késznek a szerkesztményt, aki pedig, kicsit levesesebben, az önt még alá egy kicsi vizet és rottyant rajta egyet, míg össze nem fő. Szabadon választott. Persze ezzel még nem vagyunk kész teljesen, de azt hiszem a sült krumpli leírását mellőzöm. Még egy apróság...

A Brassóit sok helyen eleve összekeverik a krumplival. Erre én azt mondom legyen ez is a szabadon választott gyakorlat része. Aki szeretné összekeverni, annak még pár percre érdemes bedobni a sütőbe. Aki meg nem, az meg egyből nekieshet.

Jó étvágyat..... 

 

 



Támogasd az oldalt!

Hozzászólások

borbala2012. április 10. 13:27:51Válasz
Szenzacios!!!DDDDDDDDDD!!!!Hosszu idobe telik az olvasasa, mert a razkodo rohogogorcsokben fetrenges akadalyoz a folyamatossagban. Fergetegesen fordulatos!!!Gratulalok!
VtSoftware2012. április 10. 14:19:59Válasz
"nem a parlamentben ülőkre gondoltam, hanem az ólból kikandikáló konnektorokra"
Hát a disznót még ilyen megfogalmazásban soha sem hallottam.
Konnektorok... jó persze, az orra, de akkor is, ez marhajó...

Egyet kell értenem borbálával.
Röhögőgörcs nélkül aki el tudja olvasni annak vagy nincs humorérzéke, vagy nem érti vagy nem olvassa el figyelmesen... oltári. :)
cipruska2012. április 10. 16:04:40Válasz
Nagyon jó a recept szövege! :D :D csak ne tennél mindenbe majorannát! :D :D :D
Fery2012. április 10. 16:58:36Válasz
Hááááát, a krémesbe meg a Dobos tortába még sosem raktam....:-)))
Picike2012. április 11. 20:12:35Válasz
Hát Feri, ezt érdemes volt meghagyni csemegének! Szédületesen írod le a készítés menetét!!! Az ember tényleg röhögőgörcsöt kap olvasás közben, meg a tetejébe jó éhes is lesz!!!!Szóval megint csak sikerült kedvet kapnom a kipróbálásra, mert én eddig nem így készítettem és majd arra is kíváncsi leszek, de meg is írom neked, hogy mennyi idő alatt tudtam megcsinálni, mert végig fogom röhögni az egészet, ammá biztos!! Köszönöm!! És KÉREK MÉG!!!:D :D
Felhasználónév:
e-Mail cím:
Üzeneted szövege: