A Nemzeti Szatyor


Létrehozva: 2014. április 11. 16:07:16 | Megtekintve: 1387x | Kategória: Mindenféle | Utolsó módosítás: 2014. július 6. 21:27:58 []


Szerző: Matteo
A Magyar Nemzeti Rádió kulturális műsora.
- Jó reggelt kívánok, kedves nemzeti hallgatóink. Óbersovszki János... nem, Zoltán vagyok, a .... mégsem.... Óbersovszky Péter vagyok, a Magyar Nemzeti Televízió, és most már rádió is, nemzeti fényező fő szpíkere.
Mai műsorunkban sétát teszünk a Magyar Nemzeti Fő Múzeumban, amely nemsokára, a Nemzeti Méltóságos urunk ötvenötödik születésnapja alkalmából a doktor Orbán Viktor nevet fogja viselni.
A kultúrális eseménysorozat mai témája a nemzeti múzeum kincseinek bemutatása lesz, most, hogy így közeledik a jeles esemény. Tárlatvezetőnk a mai napon nemzetünk méltán hírhedt... akarom mondani híres művészeti főmestere, akár májsztrót is mondhatnék, ahogy a művelt orosz mondja, Kerényi Imre nemzettársunk legjobb tanítványa, Propilén Vilma művészettörténész, tanársegéd, a Ludovika akadémia címzetes higiénikusa a harmadik emeleten.
Át is adnám a szót akkor Propilén Vilmának, a méltán nemzetközi szintű kiállítás kommentálására a nemzeti hallgatóinknak itthon, és a határon túlra.
- Na, aggyisten, hallgatók! Szóval itten vagyunk e ebbe a cifra nagy házba, oszt vannak itten különböző dógok, amik ki vannak állítva itten maguknak!
- Igen, kedves hallgatóink, valóban sok értékes tárgy látható itt, úgymond nemzetünk szent ereklyéi.
- Igy van hát! Van itt minden, köcsög, lavór, fazék valami római házbú, meg naaagy képek, amiket valami munkás csávó pingált.
- Igen, igen, kedves hallgatóink, most mentünk el ezek mellett, és mindjárt meg is látjuk itt a fellobogózott teremben amiről mai adásunk szól...
- Vigyázzon, he! Mennyen má ott a szélin, most mostam fel!
- Hopp, majdnem ráléptem arra a rongyra... mi volt az?
- Vigyázzon arra a rongyra, hát mit tekerek majd a fókára? Valami Mese Palitól van az a rongy, aszongya Május Elseje A Ligetben... ilyesmi volt a címe! Olyan szépen lógótt ott a falon, tegnap dobták ki, mikor átrendezték a termet. Gondoltam, felmosni még jó lesz.
- És most, kedves hallgatóink, óóó... Igen! Beléptünk a díszterembe, és itt vannak szép csillogó vitrinekben, zöld bársonyos háttérrel a nagy kincsek! Meg is kérném Propilén adjunktusnőt, hogy írja le, mit is látunk itt az ajtótól jobbra.... nem, balra.
- Hát ez itten balra, ahogy bemegyünk és arra fordulunk, akkor már jobbra, ott az ajtó mögött két flakon hypó, meg egy vödör...
- Itt, itt a tárlóban, mi ez?
- Mi az a tárló?
- Itt a vitrinben.... óh, tán csak nem?
- De igen, egy töltőtoll, valami Crepto, de már nem fog, reggel kipróbáltam.
- Igen, ez a toll az, kedves hallgatóink, amellyel a köztiszteletben álló drágalátos Pali bátyánk, a kedves hallgatóknak csak doktor Scmitt Pál, aláírta nemzetünk legfőbb alaptörvényét, amely hivatott a kommunista kiálltványt, akarom mondani, alkotmányát felváltani. Lépjünk is tovább, hogy a nemzeti kiállítás anyagát Propilén Vilma doktornő szemléltesse maguknak szóban, abban a szép magyar szóban, mellyel tekintetes Kövér László nagyurunk, vagy Bencsik András vers és próza író önti közérthető szavakba országló nagyurunk gondolatait.
- Na, szóval itt ez az izé egy gatya. Ezt a gatyát viselte a Viktor gyerök, mikor 2006-ban vitatkozott Gyurcsánnyal.
- Kedves Hallgatóaink! Fogják be a fülüket, és hallkítsák le egy picit a készüléket, hisz magának az ördögnek neve, a nemzetrontó sátán neve hangzott el!
- Mi, a gatya, vagy a Gyurcsány?
- Óh, ne! Már megint! ... De nézzük, igen, egy igazi szent ereklye ez, a Szent Gatya, mely itt fekszik a vörös bársonyos polcon a maga fehérségével, illetve ott egy kis barna csíkozódás is látszik.
- Pedig tegnap kétszer is kimostam tömény cloroxban, még se jön ki belőle a sz@r.
- Eme ruhadarabot viselte, kedves hallgatóink, látszik rajta a harc, megtépázta a csata a sátánnal! ... Következő nemzeti kincsünk ez a magas szárú szent cipő...
- Nem cipő az, riporter úr, hanem zokni! Csak sose mosták, és megáll a kosztól magába is.
- Ez a szent zokni, igen! Ezt a zoknit használta a mi drága miniszterelnökünk 1972-től 1983-ig egyfolytában. Ebben a zokniban határozta el doktor Orbán Viktor kegyelmesurunk, hogy legyőzi a hanyatló nyugatot, és kiküldi az oroszokat.
- Hé! Visszahívta, nem?
- Igen, de akkor kiküldte... Ezt követő szent kiállítási tárgy pedig ... mit is látunk, professzornő?
- Ez egy harmincnyolcas ckék-fehér-piros csíkos konfekció ing, a hasánál kifeslett gomblyukakkal.
- Igen, ez egy szent viselet, úgy mond a hermelin palást helyettesítője, amelyben kegyelmes urunk a világ sportját meghatároző futballmeccseit tekintette meg az alcsúti libalegelőtől a pretóriai stadionig.
- Hát eléggé tele volt a ráköpködött szotyihélyakkal. Még Mészáros Lőrincé is rajta volt.
- És most menjünk tovább a terem közepén lévő fő látnivalóig. Elmondom a kedves hallgatóknak, hogy a terem közepén egy nagy, négyszögletes golyóálló üvegből összeállított vitrin látható, amely aranyozott, kecskelábakat mintázó állványon helyezkedik el, bíbor brokát terítővel, reflektorok fényében, mellette a foldre dobva valami fekete izé...
- Az volt a szent jobb, de úgy látszik, még nem takarítottak. Margit! ... Maaaargit! Gyere ide, az anyádúristenit! Vidd ki innek ezt a nyavaját! ... ne a szatyrot, te lőkött, ott lent azt a kezet!... Na.
- Kedves hallgatóink... nem találok szavakat!... Itt van előttem őexelenciája, nemzetünk elejének, doktor Orbán Viktor Mihály kegyelmes miniszterelnökünk hátizsákja. .. Csodálatos, kedves hallgatóink! Elcsuklik a hang, elsüketül a fűl, vaksi lesz a szem. A Szent Hátizsák!.... Hát, Izsák, gyere, és fotózz le vele... Megkérném Propilén Vilmát, ismertesse a hallgatókkal a hátizsák történetét.
- Aszongya, hogy ezt a hátizsákot a csúti akkor vette, mikor kint volt Grazban,
- Igen, kedves hallgatóink, a miniszterelnökünk az Alpok-alja túrán sokszor részt vett....
- Szóval ott volt kint a piacon, mikor ezt az eredeti kolumbiai hátizsákot megvette pár euróért a kínai piacon.
Nézze, rá is van írva, hogy Made in Csu En Laj, China. Hazahozta, aztán ebben vitte haza a lóvét, meg a kert végibe az építkezésről a cementet. Szerszámot nem, a vér nem válik vízzé.
- Oh, igen, szép hátizsák, igazi nemzeti, ahogy a hátán hordta Orbán Viktor, mintegy jelképezve, hogy az ország terheit cipeli.
- Igen, ha kitömte lóvéval, elég nehéz lehetett, hat tekercs budipapír belefér, kipróbáltam tegnap, mikor voltam vásárolni a cébéában.
- Mit lehet tudni a kiállításról, kedves Propilén Vilma?
- Nyitva lesz minden nap tizenháromtól délután egyig, jegyek a bejáratnál ötezer forintért, és ne jöjjön senki sáros cipővel, mert letöröm a lábát.

.

Kulcsszavak: hátizsák


Támogasd az oldalt!

Hozzászólások

Nincs hozzászólás...

Legyél Te az első aki kinyilvánítod a véleményed!
Felhasználónév:
e-Mail cím:
Üzeneted szövege: