Szerző: FeryÉrdekes dolgokat olvasok mostanában, pro és kontra. Foci EB hírei hegyekben, reagáló emberek tömege.
Az egy dolog, hogy van egy csomó különböző reakció, mert így kerek a világ.

De ez ismét két - vagy több - táborra osztotta az embereket. A saját véleményem, mondjuk nem kompetens, mert nem szeretem a focit. De ez egy dolog.
Olvastam arról, miért nem lehet felhőtlenül boldogan szurkolni a magyar csapatnak, hiszen Orbán már olyan szinten vitte bele a fociba a politikát, ami sajnos részben kikerülhetetlenné teszi. Rögtön az első győzelemből politikai tőkét is akart kovácsolni magának, ami - lássuk be - nem fair. De hát miért is lenne az ? Eddig sem volt semmiben, ezután sem lesz.

Sokan most azon fanyalognak, hogy miért számít egy győzelem, mikor rohad az oktatás, az egészségügy, stb. Ez mint igaz is lehetne. Sőt, valahol igaz is, de azért tegyük a szívünkre a kezünket, és gondoljunk bele abba, ha netán a vízibiciklizés lenne Orbán hobbija, akkor jobban állna az egészségügy ? Kapna egy fillérrel is többet az oktatás ? Kevesebbet lopnának el a politikusok...???
Nem. Én nem szeretem a focit, de nem azért mert húszasával épülnek a stadionok, hanem eredendően gyerek korom óta nem szeretem. És amikor én gyerek voltam, Orbán Viktor még meg sem született.

Vannak sokan, akik viszont rettenetesen örülnek a magyar sikernek. Ezt is megértem, hiszen akik szeretik a focit, ezt sikerként, magyar sikerként élik meg.

Viszont a baj, nem itt van. Hanem ott, mikor egymás torkának ugranak demokraták azon okból kifolyólag, hogy mi történik az EB-n. A foci sport, nem kellett volna belevinni a politikát ilyen szinten.
DE. Meg kellene érteni, hogy ez nem azok bűne, akik örülnek vagy fanyalognak a magyar győzelmen, hanem az már csak egy következmény. A kauzalitás törvényét nem lehet megkerülni. Ok és okozat.
Orbán nem véletlen vitte bele a politikát is a fociba.
Van két óriási tábor, a focirajongók és akik nem szeretik a focit. Ezt a két tábort, most remekül sikerült összeugrasztani. Ismét látjuk a politika legjobban bevált fegyverét. Oszd meg és uralkodj.

És higgyétek el, hogy a magyar csapat hiába nyer, vagy hiába veszít. Az oktatás, az egészségügy akkor sem fog egy árva petákkal több pénzt kapni. Akkor is le fog rohadni a gazdaság, akkor is el fognak tűnni a pénzek.

Mellékesen én is szomorú vagyok, hogy egy focimeccs, több embert képes utcára vinni mint az, hogy egy kormány totálisan tönkretette az országot.
De a politikai döntések mindig kevesebb embert mozgatnak meg, mint az emocionális döntések. Lást az azeri baltás esetét.

Magam részéről, értem mindkét tábort. Azt viszont már nem értem, hogy miért kell ezért egymás torkának esni. Hadd örüljön aki szereti a focit, és hadd fanyalogjon aki nem.
Ne felejtsük el, hogy a demokrácia alap pillére a szabad vélemény nyilvánítás. És a tolerancia. Attól, hogy Orbán belevitte a politikát a fociba, még nem Orbánnak drukkol az, aki örül egy magyar focigyőzelemnek. És nem hazaáruló az, aki nem drukkol a magyar focistáknak.
Ez csak egy sport, nem ezen múlik a demokrácia.
De, hogy hogyan állnak egymáshoz ezen okból demokraták, azon már sok minden múlhat, hiszen egy megosztott társadalommal, azt csinálnak a politikusok, amit akarnak.
És nekik mindegy, hogy mivel osszák meg. Totál mindegy, hiszen ez csak önvédelem. Mert ameddig akár foci, akár más dolgok okán egymást utálja az ország, addig a politikusok nyugodtan kibelezhetik az országot...

Támogasd az oldalt!